3. Az iskol�skor� gyermek szem�lyis�ge. A tanul� szem�lyis�g�nek megismer�se. A pedag�giai pszichol�giai jellemz�s.

A szem�lyis�g cs�csfogalom, amely fiziol�giai �s pszichol�giai szempontb�l mag�ban foglalja az ember l�nyeg�t. A velesz�letett biol�giai diszpozici�k �s szerzett diszpozici�k �sszes�ge.

Az iskol�ban foly� pedag�giai tev�kenys�g f� c�lja a gyermeki szem�lyis�g fejleszt�se.

A tanul�i szem�lyis�g ismerete az eredm�nyes fejleszt�s, nevel�s alapfelt�tele.

Bizonyos nevel�si feladatok megold�s�nak megvan a maga optim�lis id�szaka, s ugyanabban az id�szakban a teljes�t�k�pess�g optimuma is.

A pedag�giai pszichol�gia  az elemz�sn�l arra keresi a v�laszt, hogy az egyes �letkori peri�dusok milyen nevel�si-oktat�si feladatokhoz biztos�tanak optim�lis fejleszt�si felt�teleket.

Mit, mikor, hogyan adjunk. A tananyag, nevel�si �s oktat�si elj�r�sok �s az �letkori szakaszok pozit�v egybees�s�t kell megtal�lnunk.

-         pszichikus funkci�k fejletts�ge: figyelem, eml�kezet, gondolkod�s

-         motoros fejletts�g: szem, k�z koordin�ci�

-         szoci�lis �retts�g el�r�se: egy�tt tev�kenys�g, feladattudat

Kisiskol�sok, 6-10 �vesek jellemz�i:

Ez az els� alakv�ltoz�s kora. Jellemz�k:

1.      a k�rnyezet t�rgyi vonatkoz�s� �t�l�se

2.      na�v realizmus

3.      objekt�v �rdekl�d�s

4.      analiz�l� (elemeire bont�) magatart�s

5.      szubjekt�v �t�letalkot�s

6.      konkr�t �rtelmi m�veletek dominanci�ja

Serd�l�k, 11-15 �vesek jellemz�i:

1.      biol�giai �r�s, feln�tt� v�l�s

2.      a t�rsadalomba val� beilleszked�s

3.      a form�lis m�veletek kialakul�sa

4.      a fogalmi gondolkod�s

5.      er�s�d� kritikuss�g.

F� nevel�si feladata az �nismeret alak�t�sa, az �nnevel�s helyes ir�ny�t�sa �s az akarater� fejleszt�se.

Az iskola�retts�g krit�riumai:

1.      Testi �retts�g: pl: tests�ly, magass�g

2.      Idegrendendszer: pl: �nkontroll, �rzelmek fejletts�ge

3.      pszichikus funkci�k: �szlel�s, gestalt-l�t�s, figyelem, eml�kezet, gondolkod�s

4.      motoros fejl�d�s: szem-k�z koordin�ci�

5.      szoci�lis �retts�g: t�rsas hat�konys�g, egy�ttm�k�d�s, helyzet meg�rt�se, viselked�s stabilit�sa.

A tanul� szem�lyis�g�nek megismer�se

A megismer�s f�bb ter�letei:

1.      Az eddigi szem�lyis�gfejl�d�s l�nyegesebb adatai (anamn�zis, sz�l�vel val� besz�lget�s)

2.      A gyermek aktu�lis k�r�lm�nyrendszere, csal�d, iskolai oszt�ly, bar�tik�r. A gyermek viselked�se, szerepe, �rzelmi k�t�d�se ezekben. (pl: a csal�d �sszet�tele, szoci�lis �s kultur�lis sz�nvonala, a csal�dban kialakult szem�lyes kapcsolatok, stb…)

3.      A szem�lyis�g jelenlegi fejletts�gi szintje. Testi �s pszichikus fejletts�g. (pl: a tanul� �rdekl�d�si k�re, ment�lis k�pess�gei: figyeleme k�pzelete, eml�kezete fejletts�ge, stb..)

Hars�nyi szerinti megismer�si ter�letek:

1.      Testi ter�let: testi fejletts�g, teherb�r� k�pess�g

2.      Intellektu�lis ter�let:  �rtelmi funkci�k, k�pzelet, fant�zia, figyelem

3.      �rzelmi ter�let: kiegyens�lyozotts�g, k�t�d�sei, humora

4.      Akarati ter�let:  kitart�s, �nuralma, szorgalma, t�relme

5.      szociat�v, t�rsadalmi ter�let: t�rsashat�konys�g, dominancia,

6.      Ideat�v, eszm�nyi ter�let: pl: sz�l�k, tan�rok lehetnek a mint�k, �rt�krendszer, �letc�l.

Pedag�giai pszichol�giai jellemz�s:

A pedag�giai jellemz�s arra szolg�l, hogy �sszegezze az aktu�lis szem�lyis�g l�nyeges jellemz�it. Ennek alapj�n tervezheti el a pedag�gus a tov�bbi fejleszt�s konkr�t feladatait. A pedag�giai jellemz�sek lehet�v� teszik a gyermek fejleszt�s�ben az egy�ntet�s�get, az egym�sra�p�l�st �s a folyamatoss�got a k�l�nb�z� oktat�si int�zm�nyek �s pedag�gusok k�z�tt.

Tartalma:

a.)F�bb egys�gei tartalmazz�k a tanul�ra vonatkoz� r�szadatokat (a fejl�d�s el�zm�nyeit, a gyermek jelenlegi fejletts�g�t, k�r�lm�nyeit)

a.)    a szem�lyis�g legjellemz�bb, domin�ns saj�toss�gait

b.)    �sszehasonl�tja a kapott eredm�nyeket a tipikus �letkori saj�toss�gokkal. Miben fejlett? Miben marad el?

c.)    �sszegz�s, mely megjel�li a legk�zelebbi fejletts�gi feladatokat, az �szlelhet� probl�m�kat �s azok megold�s�nak lehet�s�geit.