6.     A szem�lyis�gfejleszt�s ter�letei (�rt�korient�ci�, ig�nyszint, aktivit�s, motiv�ci�, �n�ll�s�g, fegyelmezetts�g, kreativit�s, �nk�p)

I. �rt�korient�ci�

Szoros kapcsolatban van az �rdekl�d�ssel. A c�l a sokoldal� �s sz�nvonalas  speci�lis

�rdekl�d�s kialak�t�sa. Kell tudni k�l�nbs�get tenni, szelekt�lni az �rt�kek k�z�tt �s a val�di

 �rt�kek fel� orient�l�dni.

Az orient�ci� a be�ll�totts�gok eg�sz rendszere, amelyek alapj�n az egy�n a helyzet�t felfogja �s

megv�lasztja a megfelel� cselekv�si m�dot. Ennek fejleszt�s�ben nagy szerepe van az orient�ci�s

mint�kat szolg�ltat� csal�dnak, iskol�nak, bar�ti k�z�ss�geknek.

II. Ig�nyszint

A fejl�d�s folyam�n a gyermekben alakulnak elv�r�sok a k�rnyezettel , a t�rsadalommal szemben.

Ezeknek az elv�r�soknak a rendszere adja az ig�nyszintet.

Fejleszt�s�nek leghat�sosabb eszk�ze az oktat�s. Az elsaj�t�tand� ismeretek megfelel� motiv�l�sa,

 magas szint� k�vetelm�nyek t�maszt�sa a tanul�sban �s azok k�vetkezetes betart�sa, a pedag�gus

 viszonya saj�t tant�rgy�hoz, a tanul�khoz, - az ig�nyszint fontos alak�t�ja.

III. Aktivit�s:

Fontos k�rd�sei:

-         a szem�lyis�get �rdekl�d�se, ig�nyei k�sztetik-e akt�v cselekv�sre, vagy megmarad a v�gyak szintj�n?

-         Az aktivit�snak tartalma mire ir�nyul? Pozit�v jelleg�-e? Azaz az adott szitu�ci�ban elker�lhetetlen, c�lszer�, hasznos �rt�keket, sz�nvonalas ig�nyeket szolg�l-e vagy csup�n az „�n „ el�t�rbe helyez�se-e a c�l?

IV. A motiv�ci�s b�zis

A motiv�ci� cselekv�seink mozgat�rug�ja. A k�sztet�s lehet k�ls� (pl: k�nyszer) , bels� (pl: bel�l-

r�l j�v� ind�t�k). A nevel�si folyamat�ban gazdag, tartalmas, magas szint� motiv�ci�s b�zis

ki�p�t�se a c�l. A pozitiv motiv�ci� alak�t�s�nak egyik hat�sos eszk�ze az el�fordul� cselekv�s –

�s viselked�sm�dok mot�vumainak �rt�kel�se, abban az �rt�kes mot�vum elismer�se, m�lt�nyl�sa.

V. �n�ll�s�g

K�pess�g arra, hogy az egy�n kritikus helyzetekben, v�laszt�si lehet�s�g vagy k�nyszer eset�n

 k�ls� beavatkoz�s n�lk�l d�nts�n. Mag�ban foglalja az �ner�t , hogy az egy�n ellen tudjon �llni a

 k�ros hat�soknak, befoly�soknak. A c�l �n�ll�, auton�m szem�lyis�g kialak�t�sa.

VI. Fegyelmezetts�g

A t�rsadalmi, k�z�ss�gi norm�k meg�rt�se, elfogad�sa, betart�sa, azaz a viselked�sben �s magatart�sban val� realiz�l�sa. Ezeken a norm�kon bel�l van szabads�ga, szabad v�laszt�joga az egy�nnek.

VII. Kreativit�s

A magasan kreat�v szem�lyis�g jellemz�i:

-         t�bb fant�zia, �tlet, szokatlan, eredeti gondolat

-         flexibilit�s a gondolkod�sban, sablont�l val� elt�r�s

-         kezdem�nyez� k�szs�g, �ket �rdekl�d�  ter�leteken

-         nem konformista. (konformizmus: az uralkod� felfog�s elvtelen h�ve.)

A kreativit�s alkot� gondolkod�st jelent, ahol az egy�n a k�z�ss�g sz�m�ra is �rt�kes alkot�st hoz

l�tre. A kreat�v tanul�kb�l lesznek a magas szinten tev�kenykedni, alkotni k�pes szem�lyis�gek.

 Ha fejleszt�s�ket j�l ir�ny�tjuk, a fegyelemmel �s k�z�ss�ggel nem �tk�znek.

VIII. �nk�p, �n�rt�kel�s:

A re�lis �n�rt�kel�s �sszetev�i:                

-         alapos �nismeret

-         a k�z�ss�gben elfoglalt hely�nek ismerete

-         a t�rsak ismerete alapj�n megfelel� viszony�t�, rangsorol�s.

A re�lis �nk�p  kialak�that�, ha a j� teljes�tm�ny megkapja a megfelel� elismer�st, m�lt�nyl�st,

dics�retet. De a j� sz�nd�k, az igyekezet is. Fontos t�nyez� a pedag�gus r�sz�r�l �rkez� j�

szem�lyis�gjellemz�s.

Hib�s �nk�p fajt�i:

      - al��rt�kel�s: mikor valaki nincs tiszt�ban saj�t �rt�keivel, vagy c�ljai a lehet�s�gekhez k�pest

                       t�lm�retezettek, ez�rt �lland�an el�gedetlen �nmag�val.

-         t�l�rt�kel�s: ha valaki a sz�ks�gesn�l t�bb dics�retet kapott. Az ilyen ember t�lzottan �rz�keny a kritik�ra, �nmag�t sosem b�r�lja.

-         Rossz vonatkoztat�si rendszer az �n�rt�kel�sn�l: Helytelen�l v�lasztja meg a viszony�t�si csoportot, rosszul �rtelmezi a norm�kat, k�vetelm�nyeket.