Az IQ �s a genetikus kapcsolat

Kapcsolat:                                          Korrel�ci�:

Egy�tt nevelt egypet�j� ikrek               0.86

K�l�n nevelt egypet�j� ikrek                0.72

K�tpet�j� ikrek (egy�tt nevelt)              0.6

Testv�rek (egy�tt nevelt)                      0.47

Testv�rek (k�l�n nevelt)                       0.24

Sz�l� – gyerek                                      0.4

Nevel�sz�l� – gyerek                           0.31

Unokatestv�r                                        0.15

      Kreativit�s

      Fogalma:

alkot�k�pess�g, eredeti l�t�sm�d, eredeti probl�mamegold�s

      A divergens gondolkod�s �rtelmez�se

      Torrance:

a kreativit�s jegyei:

    1. Fluencia, 2. Flexibilit�s, 3. Originalit�s

  A kreativit�st el�seg�t� nevel�i tulajdons�gok:

      a gyermek gondolkod�s�ra koncentr�l�s

      �n�ll�s�g hangs�lyoz�sa

      �j �tletek t�mogat�sa

      a gyerekek d�nt�seinek elfogad�sa

      seg�t� attit�d

      nyitott k�rd�sek haszn�lata – probl�mamegold� gondolkod�s fejleszt�se

      a kreat�v �tletek �rt�kel�se

      J�t�koss�g t�mogat�sa

      val�di �rdekl�d�s

      AZ ELT�R� B�N�SM�DOT IG�NYL� GYEREKEK CSOPORTJAI (T�th L�szl� szerint):

1. Lass� tanul�k
2. Tehets�ges tanul�k
3. H�tr�nyos helyzet� tanul�k
4. Tanul�si zavarral k�zd� tanul�k
5. Alulteljes�t� tanul�k
6. Nehezen nevelhet� tanul�k
7. Gy�gypedag�giai ell�t�sra szorul� gyerekek.

      A lass� tanul�k jellemz�i:

      Alacsonyabb IQ (70-85)

      �retlenebbek, lassabban fejl�dnek

      Alacsony frusztr�ci�s tolerancia

      Alul�rt�kel�s

      Figyelmi probl�m�k

      Intellektu�lis k�pess�geik gyeng�bbek

Ter�pi�k: kompenz�l� oktat�s, korrekci�s oktat�s

      Renzulli tehets�g defin�ci�ja:

      M�nks: tehets�get t�mogat� sz�nterek:

      A tehets�gfejleszt�s strat�gi�i.

1. Gyors�t�s, l�ptet�s
2. Gazdag�t�s, d�s�t�s
3. Elk�l�n�t�s

      H�tr�nyos helyzet� tanul�k

      Alacsony szocio�kon�mia st�tusz

      Kedvez�tlen a csal�d �letvitele

      Ingerszeg�ny k�rnyezet

      A tud�s nem �rt�k

      Rossz tanulm�nyi el�menetel

      Ig�nytelen p�lyav�laszt�s

Lehet�s�gek: sztereotipiz�l�s mell�z�se, t�rsadalmi t�mogat�s, orvosi ell�t�s, �tkez�s biztos�t�sa, speci�lis motiv�l�si elj�r�sok kipr�b�l�sa.

      Tanul�si zavarral k�zd� tanul�k csoportjai:

1. Diszlexia
2. Diszgr�fia
3. Diszkalkulia

      �ltal�nos jegyei a tanul�si zavaroknak:

      Az alapvet� pszichikai folyamatok rendelleness�ge

      Tanul�si neh�zs�g

      Norm�l intellektussal rendelkeznek

      Ok: a k�zponti idegrendszer m�k�d�s�nek zavara (Genetikai okok, Agys�r�l�s, MCD, ingerszeg�ny k�rnyezet, alult�pl�lts�g)

Ter�pia: individualiz�lt oktat�si terv

      Alulteljes�t� tanul�k legfontosabb jegyei:

      L�nyege: k�pess�gei alatt teljes�t tart�san a gyerek

      Nincs organikus �s funkcion�lis probl�ma

      Valamennyi tant�rgyra kiterjed

      Nem tal�lhat� egyetlen ok a h�tt�rben

      �ltal�ban �rzelmi �s szoci�lis okok miatt alakul ki.

Ter�pia: pszichodinamikai beavatkoz�s, tanul�si-iskolai k�rnyezet megv�ltoztat�sa, k�szs�gfejleszt�s, sz�r�s �s prevenci�

      Nehezen nevelhet� tanul�k jellemz�i:

• Elt�r� magatart�s
• Alkalmazkod�si-beilleszked�si neh�zs�g
• �ltal�nos nevel�si m�dszerek eredm�nytelenek
• Speci�lis int�zeti elhelyez�s nem sz�ks�ges
• Norm�l IQ

      Nehezen nevelhet�s�g t�netei �s okai

      Agressz�v-t�mad� magatart�s

      Regressz�v-v�dekez� magatart�s

      Erk�lcsi magatart�s zavarai: hazudoz�s, lop�s, sz�k�s-csavarg�s.

Ok: k�rnyezeti-pszichoszoci�lis t�nyez�k: kedvez�tlen csal�di l�gk�r, helytelen nevel�si elj�r�sok

Ter�pia: prevenci�, korrekci�, k�ls� szakember.

      Gy�gypedag�giai probl�m�k, SNI:

1. Hall�sukban akad�lyozottak
2. Mozg�sukban akad�lyozottak
3. Besz�dben akad�lyozottak
4. Tanul�sban akad�lyozottak
5. L�t�sukban akad�lyozottak

Ell�t�suk: integr�ci�, szegreg�lt gy�gypedag�giai iskol�k

      Integr�ci� fogalma

Szem�lyi �s t�rgyi felt�telek: szakemberek, �p�let berendez�se, eszk�z�k, speci�lis taneszk�z�k, tantervi v�ltoz�sok

Az integr�ci� form�i:

1. Teljes integr�ci�
2. R�szleges integr�ci�
3. Szoci�lis integr�ci�
4. „hideg” vagy spont�n integr�ci�

      A pedag�giai szakszolg�lati k�zpont

      Kapcsolatai: Iskola, �voda, iskola-�vodapszichol�gus, pedag�gusok. Gyermek �s csal�dv�delmi int�zm�nyek szakemberei. Gy�mhivatal. Tanul�si k�pess�get vizsg�l� Szak�rt�i �s rehabilit�ci�s bizotts�g.  Gyermekter�pi�s int�zm�nyek. Csal�dseg�t� int�zm�nyek. Stb.

      Jelentkez�s �nk�ntesen t�rt�nik, sz�l� k�rheti vagy pedag�gus ir�ny�thatja a gyereket a nevel�si tan�csad�sra. A gyermekv�delmi t�rv�ny a gyermekek �rdekeit helyezi el�t�rbe.

      Iskolapszichol�gus tev�kenys�gk�re

1. Pszichol�giai t�rgy� felm�r�sek, vizsg�latok v�gz�se.
2. �ral�togat�sok.
3. Tanul�kkal t�rt�n� k�zvetlen foglalkoz�s:  egy�ni esetek ell�t�sa, k�z�ss�gekkel foglalkoz�s.
4. Tehets�ggondoz�s.
5. Pedag�gusokkal munkakapcsolat.
6. Iskol�ban a ment�lhigi�n�s szeml�let �rv�nyes�t�se.
7. Sz�l�kkel val� egy�ttm�k�d�s. Sz�l�i �rtekezlet, fogad�nap, konzult�ci�s lehet�s�g biztos�t�sa.
8. Egy�b feladatok a helyi ig�nyek alapj�n