6/A  Felel�ss�gre �s f�ggetlens�gre nevel�s

A sz�l�k mindig �s minden�tt igyekeznek megtal�lni a m�dj�t annak, hogyan szoktathatn�k r� gyermekeiket a felel�ss�gteljes viselked�sre. �m a felel�ss�g�rzetet senkire sem lehet r�er�ltetni. Bel�lr�l bontakozik ki, �s ezt a folyamatot a csal�di otthonban �s a k�z�ss�gben felvett �rt�kek t�pl�lj�k �s ir�ny�tj�k.

Mik a felel�ss�g�rzet forr�sai?

Nemcsak azt szeretn�nk, ha gyermekeink felel�ss�gteljes emberekk� v�ln�nak, arra is t�reksz�nk, hogy felel�ss�g�rzet�k az alapvet� �rt�kekre vonatkozzanak. Ilyenek az �let tiszteletben tart�sa �s az emberi j�l�t megbecs�l�se. Egyszer�bben: az �let, a szabads�g �s a boldogs�gra t�rekv�s tiszteletben tart�s�n alapszik.

Mi a k�v�natos c�lok �s a mindennapi gyakorlat egyens�lya?

A gyerek felel�ss�g�rzete els�dlegesen a sz�l�k hozz��ll�sa �s magatart�sa nyom�n fejl�dik ki. K�zben l�nyeges, hogy a gyermekek kifejezhess�k �rz�seiket; a sz�l�k pedig megmutass�k az �rz�sek kezel�s�nek �s az �rzelmekkel k�s�rt viselked�s elfogadhat� m�dj�t.

Nem aj�nlatosak a k�vetkez� nevel�sm�dok:

Az indulat tagad�sa: „Nem is �gy gondolod, ahogy mondod: val�j�ban szereted az �csik�det, te is tudod." Elidegen�t�s: „Ez nem is te vagy.  Csak a benned lev� �rd�g mondatja ezt veled."Elnyom�s: „Ha m�g egyszer kiejted a sz�don azt a sz�t, hogy *gy�l�l�m*, �gy elverlek, hogy megemlegeted hal�lod napj�ig”Sz�p�tget�s: „Nem is gy�l�l�d igaz�b�l a testv�redet, legfeljebb nem szereted olyan nagyon. Fel�l kell emelkedned az ilyen �rz�seken."

Milyen „programok" �llnak rendelkez�s�nkre?

L�ssuk be, hogy gyermekeink szem�lyis�g�nek fejleszt�se a vel�k kialak�tott kapcsolatt�l f�gg, szem�lyis�gvon�sokat �s viselked�smint�kat f�k�pp p�ld�nkkal k�zvet�t�nk, szavakkal nemigen. Ezen k�v�l, ismerj�k meg gyermek�nk legbens�bb gondolatait, �rz�seit

Hogyan jutunk el a h�bor�t�l a b�k�ig?

Csup�n egyetlen m�don nyerhetj�k meg a k�zdelmet: ha siker�l megnyern�nk gyermek�nket. A kedvez� v�ltoz�st gyermekeikn�l a sz�l�k a k�vetkez� m�don kezdem�nyezhetik:

1.   Hat�rozott odafigyel�ssel.  A gyerekeket joggal b�ntja, ha a sz�leiket „szemmel l�that�an" nem �rdeklik �rz�seik �s gondolataik.

2.  Fejezz�k ki �rz�seinket �s gondolatainkat t�mad� �l n�lk�l. A "viharos" csal�di helyzeteket a sz�l�k   sokkal   hat�konyabban uralhatj�k, ha �rz�seiknek �s gondolataiknak �gy adnak hangot, hogy k�zben nem t�madj�k gyermek�k szem�lyis�g�t, egy�ni m�lt�s�g�t.

3. A „harag l�ncreakci�j�nak" ker�l�s�vel. Tudatosan menek�ljenek a sz�l�k az olyan szavakt�l �s kifejez�sekt�l, amelyek csup�n fokozz�k a gy�l�letet �s ellen�ll�st.

Mi a kapcsolat a felel�ss�g, a v�lem�ny �s a v�laszt�s k�z�tt?

K�ztudott, hogy a gyerekek nem sz�letnek felel�ss�g�rzettel. S�t, a t�rsadalmilag elfogadhat� felel�ss�g�rzet sem alakul ki automatikusan. Sok �ves gyakorl�ssal saj�t�that� el. K�zben az sz�ks�ges, hogy a gyerek naponta gyakorolhassa �t�l�k�pess�g�t �s m�dja legyen v�lasztani k�l�nf�le lehet�s�gek (alternat�v�k) k�z�tt, amelyek   megfelelnek   �letkor�nak   �s   �rtelmi   szintj�nek.

A zsebp�nz nem a j� viselked�s jutalma, vagy a h�zi munk��rt j�r� fizets�g. Nevel�si eszk�z, amelynek c�lja: tapasztalatot ny�jtani a p�nz haszn�lat�val kapcsolatban, lehet�v� t�ve, hogy a gyerek gyakorolhassa a v�laszt�st �s n�vekedjen felel�ss�g�rzete.

Gyerekeink maguk v�laszthatj�k ki bar�taikat. Hisz�nk a szabads�gban, ellenezz�k a k�nyszert, �s tudjuk, hogy  a  szabad  kapcsolatteremt�s  alapvet� demokratikus jog. �m felel�nk gyermek�nk�rt. Ez�rt nem mindegy, kivel bar�tkozik.

A „kedvenck�k" vonzz�k a gyereket, s�t azok j� hat�ssal lehetnek a gyermek szoci�lis �rz�kenys�g�re. Ha a gyerek meg�g�ri, hogy �gyelni fog a h�zi�llatra, csup�n j� sz�nd�k�r�l tesz tan�bizonys�got, ami m�g egy�ltal�n nem bizony�tja, hogy erre val�ban k�pes.