7/A  Fegyelem �s fegyelmez�s

Modern vil�gunkra jellemz� a n�zetek �tk�z�se �s az �rt�kek zavara annak ellen�re, hogy a szociol�gusok, pedag�gusok �s pszichol�gusok hada �lland�an hangs�lyozza, hogy a szocializ�ci� �s a nevel�s �rt�kek ment�n val�sulhat meg. Az anomia-elm�letek pedig egyhang�lag bizonygatj�k, hogy �rt�kzavar okozza a devi�ns, normaszeg� viselked�st. Sz�ks�g van teh�t szab�lyokra, �rt�krendre, fegyelemre: az enged�kenys�g �s korl�toz�s �sszhangj�ra

Mi a fegyelem �s �nfegyelem alapja?

Kutat�sok tan�s�tj�k, hogy a sz�l�i szem�lyis�g jegyei meghat�rozz�k sz�l�i� nevel�i st�lusukat, s�t a sz�l�-gyermek kapcsolatot is. A fegyelem legbiztosabb t�masza a csal�di �sszetart�s (koh�zi�).

Mik a sz�l�i bizonytalans�g eredm�nyei?

B�rmit is tesz�nk, t�tov�zunk. Honnan ered a gyerekkel kapcsolatos bizonytalans�gunk? Komolyan igyeksz�nk arra, hogy a legkev�sb� se k�ros�tsuk meg gyermekeink fejl�d�s�t. Nem mer�nk fegyelmezni, nehogy �rtsunk. Ezzel azt �rj�k el, hogy gyermekeink is bizonytalanok lesznek, s�t idegesek, ha rosszat tettek.

Mi az enged�kenys�g, �s t�lzott enged�kenys�g?

Az enged�kenys�g olyan hozz��ll�s (attit�d), amely elfogadja a gyerekek igazi vil�g�t (gyermetegs�g�t). Mozg�sig�ny�t nem el�g�theti ki s�t�l�ssal, sz�guld�s az eleme. Eset�nkben az enged�kenys�g l�nyege: elfogadjuk a gyereket olyan szem�lyis�gnek, akinek „alkotm�nyos joga", hogy kusza �rzelmei �s k�v�ns�gai legyenek.

Mi a m�lt �s a jelen fegyelmez�s k�z�tti k�l�nbs�g?

R�gebben a gyerekfegyelmez�s l�nyege az volt, hogy a sz�l�k abbahagyatt�k vele a nemk�v�natos cselekv�st, de figyelmen k�v�l hagyt�k azokat a bels� �szt�nz�ket, amelyek a cselekv�st kiv�ltott�k.

Aj�nlatosabbnak t�n� fegyelmez�si m�d, amikor a gyereket �rzelmeiben �s viselked�s�ben egyar�nt seg�tj�k. A sz�l�k megengedik a gyereknek, hogy - a t�rgyalt felt�telek mellett -kimondja �rz�seit, de szab�lyozz�k, �s megfelel�en ir�ny�ts�k nemk�v�natos cselekedeteit. A korl�tokat �gy aj�nlott megszabni, hogy k�zben meg�rizz�k a sz�l�k �s a gyerekek �nbecs�l�s�t egyar�nt

Vannak-e tartom�nyai a fegyelmez�snek?

Dr. Fritz Redl �ltal szerint a gyerekek viselked�se h�rom sz�ntartom�nyba tartozik

• A z�ld ter�let tartalmazza a k�v�natos �s j�v�hagyott viselked�si form�kat, amelyeket szabadon �s �r�mmel helyeselhet�nk.
• A s�rga z�na olyan viselked�seket t�ra, amelyeket nem helyesl�nk, de k�l�nf�le okokb�l elt�r�nk. Ilyenek lehetnek a k�vetkez�k:
  • 1. A t�relmi id� a tanul� sz�m�ra. A tanul�vezet�t m�g nem b�ntetik meg, ha jobbra jelez, �s balra fordul. Eln�zik neki az ilyen hib�t �ppen az�rt, hogy a j�v�ben majd t�k�letesebb lehessen.
  • 2.   A   t�relem   neh�z  id�kben.   A  k�l�nleges   stresszhelyzetek  -balesetek, betegs�g, k�lt�z�s, bar�tokt�l val� elv�l�s, hal�l vagy v�l�s a csal�dban - fokozott t�r�st parancsol a k�rnyezetnek.

• A piros tartom�nyba esnek azok a viselked�sek, amelyeket semmi k�r�lm�nyek k�z�tt sem t�rhet�nk el, �s meg kell �ll�tanunk. Ide tartoznak a csal�d eg�szs�g�t �s boldogul�s�t, fizikai �s anyagi j�l�t�t vesz�lyeztet� cselekedetek. Ide tartoznak a t�rv�ny, az erk�lcs vagy a t�rsadalom �ltal tiltott cselekv�sek.

Hogyan jel�lj�k ki a korl�tokat?

A korl�tok kijel�l�s�nek eredm�nyess�ge - hasonl�an minden m�s nevel�si cselekm�nyhez (aktushoz) - a megfogalmaz�s m�dj�t�l f�gg. A korl�tokat lehet�leg �gy fogalmazzuk meg, hogy vil�goss� tegy�k:

a) melyek az elfogadhatatlan viselked�sm�dok, �s

b) milyen a dics�retes viselked�s.

Mik a fegyelmez�s f�bb h�tul�t�i?

Kisgyerekek fegyelmez�si probl�m�ja sokszor abb�l ered, hogy t�ls�gosan korl�tozzuk testmozg�sukat. A gyermeki fegyelemnek (�s �gy a sz�l�k k�nnyebb �let�nek is) els�dleges - de gyakran figyelmen k�v�l hagyott - felt�tele, hogy a gyereknek lehet�s�ge legyen energi�it a megfelel� k�rnyezetben, mozg�sos (fizikai) tev�kenys�gekben levezetni.